Dryvit hőszigetelés


Dryvit Lakásfelújítás lehet külső utólagos homlokzatszigetelés is. Hazánkban a dryvit-technológia a legelterjedtebb, de számos más gyártó is létezik a piacon. Homlokzati hőszigetelésnél vegyük figyelembe a falak vastagságát, miből készültek a falai, milyenek a nyílászárók, és hogy a födém le van e szigetelve megfelelően? A szigetelésnél azt is vegyük figyelembe, hogy a túlszigetelés gombásodást, vizesedést, penészedést okozhat. A nem megfelelően elkészített hőszigetelésünk károsíthatja az épületünk szerkezetét, és súlyos légúti megbetegedéseket okozhat. Ha már kész épületről beszélünk, az utólagos hőszigetelés elkészítése nem könnyű feladat. Lakásfelújítás kapcsán több esetben találkoztunk tetőtér beépítési kérelmekkel. A tetőtér beépítésekor nagyon figyelembe kell venni az anyagok kiválasztását, hőszigetelő képességük alapján.

Tartalomjegyzék


Kellemetlen időjárás volt, van és lesz. Az ember arra törekszik, hogy lakását felkészítse minden várható és váratlan eseményre, akár szélsőséges időjárási körülményekre is. Az egyre nagyobb hőingadozásokkal csak a legjobb hőszigetelő rendszerek képesek szembeszállni. A silány "utángyártott" termékek garanciavállalás nélkül csak bosszúságot okozhatnak vásárlójuknak. A Dryvit hőszigetelő vakolatrendszer garantálja, hogy lakása évtizedekig védve lesz az időjárás kellemetlen hatásaitól.
Ne csak a végösszegét nézze az árajánlatnak, hanem figyeljen arra is, hogy mit tartalmaz !!!

Dryvit

Lakásfelújítás, hőszigetelés, tetőtér beépítés garanciával!


A munkálatokat +5 fok alatti hőmérsékleten, tűző napsütésben, erős szélben, esőben és tartósan párás időben nem lehet végezni!






A dryvit külső hőszigetelő vakolatrendszer előnyei:

Dryvit

 

Egy adat: nyugati szomszédaink az épületeink fűtésére felhasznált energiamennyiség 32%-ával üzemeltetik lakásaikat, mert hőszigetelnek. Okosabbak ők? Nem, csak jól gondolkodnak! Ebből következően: amennyiben mi is olyan mértékben hőszigeteljük épületeinket, akár 60%-os energia megtakarítást is elérhetünk! Ez esetben nem kell azon törnünk a fejünket, hogy még több energiát és pénzt befektetve csökkentsük a fűtésszámláink összegét, hiszen meg sem kell vásárolni ezt az energiamennyiséget, tehát kevesebb energiát kell vásárolni, előállítani, ezzel kisebb a CO2 kibocsátás, az éghajlatváltozás lassítható, és így tovább...
Lássuk azonban az egyszerű magyarázatát a hőszigetelés fontosságának.
Hőszigetelni azért kell, mert a lakótérben levő hőmérséklet alá csökken a kinti hőmérséklet, ezáltal hőáram indul a fal külső felülete felé. Ez a hőáram annál kisebb, minél nagyobb a falazat hővezetési ellenállása. Magyarán: nem kellene hőszigetelni, ha a külső és a belső hőmérséklet állandó lenne, mivel a két légtér között nem lép fel hőveszteség. Éghajlatunkon az építészetnek meg kell küzdenie az évszak-változásokkal, télen a meleget bent kell tartani az épületben, nyáron pedig hűteni kell a lakóteret. A másik két évszak egy részében semmit sem kell tenni, bár ez az időszak igen rövid ideig tart

Dryvit

A külső hőszigetelés  után a fal átmelegszik, a fűtési viszonyok javulnak, a komfortérzet jobb lesz, hiszen a fal hőmérséklete csak néhány fokkal kisebb a levegőjénél (nem húz a fal). A benti keletkező pára a falban elnyelődve kellemesebbé teszi a közérzetünket, a fűtési hőmérséklet is csökkenthető néhány fokkal a komfortérzet változása nélkül (1 fok hőmérséklet-csökkentés 5-6% energia megtakarítással jár). A fal szinte állandó hőmérsékleten van, szerkezete igen sokáig nem változik.
A külső hőszigetelést azonban igen gondosan kell felszerelni, hiszen minden rés "hőhidat" alkot, rontva a hőszigetelő rendszer jóságát (mit sem ér a kigombolt bunda a hóviharban). Fontos, hogy tudjuk: a hőszigetelések sem óvnak meg az elfagyástól, csak megnyújtják a kihűlés idejét (semmi sem tökéletes), tehát fűteni ezután is kell, csak sokkal kevesebbet (igaz, hogy nyáron hűteni is kevesebbet kell)!
Ejtsük néhány szót a falazatokról, és a könnyűszerkezetes – nehéz-szerkezetes vitáról. Be kell látni, hogy a különböző építési módok mind-mind más célt szolgáltak, csak mára elfeledtük azokat.
Minden épületnek van hőállandója, ami azt mutatja, hogy a hőmérséklet emelkedés, vagy csökkenés időben mikor jelentkezik a fal hőmérsékletében.
Igen nagy hőtároló kapacitása van a vályogfalnak még nagyobb a döngölt falnak. Az ilyen épületeket akkor célszerű építeni, ha mindig otthon tartózkodik a család.
Nagy értéket mutat a téglafal is, szintén akkor érdemes ebből építkezni, ha a családból valaki mindig otthon tartózkodik. Három műszakos munkahelyek is kialakíthatók ezzel a technológiával. A szellőztetés alkalmával a falak nem hűlnek ki, a levegő gyorsan visszamelegszik.
A könnyűbetonok, habkő-szerű falazóelemeknek már kisebb a hőtároló kapacitásuk, igen jó a hőszigetelésük, jó közérzetet biztosítanak, azoknak való, akik napközben nemigen vannak otthon. Nagyon jól alkalmazható munkahelyek építésénél.
A könnyűszerkezetes épületeknek gyakorlatilag nincs hőkapacitásuk, szellőztetéskor a levegő igen gyorsan lehűl benne, de gyorsan vissza is melegíthető. Kifejezetten a dolgozó családoknak ajánlható, napközben a fűtés visszavehető, hazaérve, vagy előre programozva gyorsan felfűthető. Alkalmasak irodáknak, egy-két műszakos munkahelyeknek.
A passzív házakban a hőmérséklet már a lakók bentlétekor emelkedik, hiszen az ilyen típusú épületeknek igen kicsi fűtési energiára van szükségük.
Az igazi jó ház vékony, költségkímélő erős falazatból és vastag hőszigetelésből áll.
Mi is a vastag?
Osztrák szomszédaink a mi fűtési-energiafelhasználásunknak 32%-ával állítják elő ugyanazt a meleget, mint mi. Ez azért lehetséges, mert ők a falakra 15cm, a födémre 25-30cm vastag hőszigetelést építenek, a nálunk elterjedt 4cm-rel szemben. Könnyű belegondolni: hasonló vastagsággal akár 60%-ot is megtakaríthatunk fűtési költségeinkből.
A teljes lezártság nem okoz penészesedést, hiszen nyílászáróink biztosítanak megfelelő szellőzést. A passzív házak teljesen zárt légterének szellőztetését aktív, hővisszanyerős rendszerekkel biztosítják, ennél a típusnál azonban gondot okozhat a túlfűtés, hiszen akár egy főzés is túl nagy mennyiségű hőt termelhet. A hűtésről gondoskodni pedig megint csak energiát kell felhasználni
Hátra van még a nyílászárók minősége. Igen fontos tényező, hiszen majd egy nagyságrenddel rosszabb a hőszigetelési tulajdonságuk, mint az átlag falaké. Itt jön szóba a tájolás is, délre néző nagyobb ablakok, északra lehetőleg ne is nézzen ablak. A napházak tervezésére manapság már több tervező is vállalkozik.
A hőszigetelő anyagok sokfélék lehetnek, azonban át kell gondolni tartósságukat, páraátersztésüket, mechanikai tulajdonságaikat.

Néhány példa:



Sztirolhabok:

Két változatát különböztetjük meg:

EPS (hungarocell, nikecell) nyílt cellás, polisztirol alapanyagú expandálási eljárással készült hőszigetelő anyag. Jellemző alkalmazási területe:



Tulajdonságai:


Félreértés, hogy a falakban szétesik és az is hogy nyugatra már bontják. Nyugat-Európában a homlokzati hőszigetelések céljára több mint 30 éve alkalmazott termék, a bontási félreértés abból adódik, hogy ott a korábban 5 cm vastagságú hőszigetelő lemezzel épített rendszereket bontják és 12-15 olykor 25 cm vastagságú ugyancsak EPS anyagú hőszigetelő rendszerekre cserélik. Nyugat-Európában a homlokzati rendszerek 90%-a ma is EPS rendszerekkel készül, köszönhetően a termék kiváló ár/érték arányának.

Másik változata a zárt cellás XPS:

Jellemző alkalmazási területe:


Tulajdonságai:

Dryvit


Szálas hőszigetelő anyagok (üveg és kőzetgyapot):
Mindkettő típus gyártás technológiája sokat javult az elmúlt időszakban. Az elemi szálak finomabbak.

Közös tulajdonságaik:


Üveggyapot:

Jellemző alkalmazási területek:



Kőzetgyapot:
Jellemző alkalmazási területek:



Hőszigetelő anyagok rágcsáló és rovar káraival kapcsolatban:




Falszigetelés acéllemezes eljárással


Dryvit

Az acéllemezes szigetelési eljárást téglafalaknál, laza szerkezetű vályog és vert falaknál alkalmazhatjuk.
Az acéllemezes eljárás a fal vízszintes síkjában, falkeresztmetszetnek megfelelően, a hullámosított lemezek egymásra fedésével (1cm-1,5cm) besajtolással történik. A kivitelezés során elzárjuk a talajból származó és a fal keresztmetszetébe átszivárgó nedvesség útját a padlószint alatti magasságban. Az így létrehozott szigetelő réteg feletti fal a nedvesség utánpótlás hiányában TERMÉSZETES úton kiszárad.
Előfordulhat, hogy egy-két esetben a nem megfelelő fuga (megszakad a fuga folytonossága, vagy nincs) akadályozza az acéllemezes eljárást, ebben az esetben, ezen szakaszokat egyéb szigetelési eljárások alkalmazásával lehet leszigetelni.
Öreg épületeknél, ahol más technológia nem alkalmazható (fúrás, fűrészelés, vágás) ez a technológia biztonsággal alkalmazható.

Miért van szükség szigetelésre?

A vizes, nedves falú lakások kellemetlenségeivel, és ezeknek a következményeivel talán kevesen vannak tisztában:

 

Az eljárás előnyei:

 

Az acéllemez-besajtolásos technika 100%-ban megbízható.




Talajvíz elleni szigetelés



A falszigetelés helye a lábazat és az első sor tégla fugája, melybe speciális szigetelőlemezt préselünk a fal teljes keresztmetszetében.
A meglévő vakolatot 3-6 cm szélességben kell leverni a munkálatokhoz, hogy a fuga síkját látni lehessen. Az elkészített fugába történik az acéllemez besajtolása 20 mm átfedéssel, a falazat teljes szélességében, miáltal a függőleges kapillárisok lezáródnak.
Célja, hogy az alaptest és a fal között megakadályozza a víz felfelé szivárgását a hajszálcsövesség által "felkúszó" víz megjelenését a falban (penészesedés). Ez a hatás függ a szerkezet anyagától, az abban található lyukacskák eloszlásától, átmérőjétől.
Nem elegendő a probléma speciális festékkel vagy bevonattal történő egyszerű elkendőzése abban a reményben, hogy a nedvesség okozta gondok megszűnnek.
Bizonyos építőanyagokban a hajszálcsövesség eredményeként a nedvesség akár 3-4 méter magasságig is feljuthat (pl. porózus kőzetek, rosszul égetett tégla).
A vízszintes falszigetelés a XIX. század végétől előírás minden épület építésénél, a korábban készült épületek falainak vizesedését legtöbbször ennek hiánya okozza.

A besajtolt nagy szilárdságú hullámosított acéllemezek várható élettartama 30 év. Az eljárás csak vízszintes felületek szigetelésére használható. A módszer nagy előnye a hosszú garancián túl a helyszínen végzett munka gyors elvégezhetősége.