Dryvit hőszigetelés
Lakásfelújítás lehet külső utólagos homlokzatszigetelés is. Hazánkban a dryvit-technológia a legelterjedtebb, de számos más gyártó is létezik a piacon. Homlokzati hőszigetelésnél vegyük figyelembe a falak vastagságát, miből készültek a falai, milyenek a nyílászárók, és hogy a födém le van e szigetelve megfelelően? A szigetelésnél azt is vegyük figyelembe, hogy a túlszigetelés gombásodást, vizesedést, penészedést okozhat. A nem megfelelően elkészített hőszigetelésünk károsíthatja az épületünk szerkezetét, és súlyos légúti megbetegedéseket okozhat. Ha már kész épületről beszélünk, az utólagos hőszigetelés elkészítése nem könnyű feladat. Lakásfelújítás kapcsán több esetben találkoztunk tetőtér beépítési kérelmekkel. A tetőtér beépítésekor nagyon figyelembe kell venni az anyagok kiválasztását, hőszigetelő képességük alapján.
Kellemetlen időjárás volt, van és lesz. Az ember arra törekszik, hogy lakását felkészítse minden várható és váratlan eseményre, akár szélsőséges időjárási körülményekre is. Az egyre nagyobb hőingadozásokkal csak a legjobb hőszigetelő rendszerek képesek szembeszállni. A silány "utángyártott" termékek garanciavállalás nélkül csak bosszúságot okozhatnak vásárlójuknak. A Dryvit hőszigetelő vakolatrendszer garantálja, hogy lakása évtizedekig védve lesz az időjárás kellemetlen hatásaitól.
Ne csak a végösszegét nézze az árajánlatnak, hanem figyeljen arra is, hogy mit tartalmaz !!!
Lakásfelújítás, hőszigetelés, tetőtér beépítés garanciával!
A munkálatokat +5 fok alatti hőmérsékleten, tűző napsütésben, erős szélben, esőben és tartósan párás időben nem lehet végezni!
A dryvit külső hőszigetelő vakolatrendszer előnyei:
- alkalmazásával a falakon 30-70%-kal csökkenthető a hőveszteség
- a hőszigetelt fal belső belső felületi hőmérséklete magasabb lesz, javul a hőérzet
- csökken a falszerkezet (téli-nyári) hőingadozásából eredő igénybevétele
- az egybefüggő hőszigetelés hőhídmentessé teszi az épületet
- megfelelő hőtechnikai méretezés esetén megakadályozza a páralecsapódást felületen és falszerkezetben, megelőzi a nedvesedést, penészesedést
- átfesthető dryvit festékkel
- dryvit vakolattal újravakolható több mint 200 féle színárnyalatban
- 30 éves referenciákkal rendelkezik
- vízzáró, de páraáteresztő, mosható
Egy adat: nyugati szomszédaink az épületeink fűtésére felhasznált energiamennyiség 32%-ával üzemeltetik lakásaikat, mert hőszigetelnek. Okosabbak ők? Nem, csak jól gondolkodnak! Ebből következően: amennyiben mi is olyan mértékben hőszigeteljük épületeinket, akár 60%-os energia megtakarítást is elérhetünk! Ez esetben nem kell azon törnünk a fejünket, hogy még több energiát és pénzt befektetve csökkentsük a fűtésszámláink összegét, hiszen meg sem kell vásárolni ezt az energiamennyiséget, tehát kevesebb energiát kell vásárolni, előállítani, ezzel kisebb a CO2 kibocsátás, az éghajlatváltozás lassítható, és így tovább...
Lássuk azonban az egyszerű magyarázatát a hőszigetelés fontosságának.
Hőszigetelni azért kell, mert a lakótérben levő hőmérséklet alá csökken a kinti hőmérséklet, ezáltal hőáram indul a fal külső felülete felé. Ez a hőáram annál kisebb, minél nagyobb a falazat hővezetési ellenállása. Magyarán: nem kellene hőszigetelni, ha a külső és a belső hőmérséklet állandó lenne, mivel a két légtér között nem lép fel hőveszteség. Éghajlatunkon az építészetnek meg kell küzdenie az évszak-változásokkal, télen a meleget bent kell tartani az épületben, nyáron pedig hűteni kell a lakóteret. A másik két évszak egy részében semmit sem kell tenni, bár ez az időszak igen rövid ideig tart
A külső hőszigetelés után a fal átmelegszik, a fűtési viszonyok javulnak, a komfortérzet jobb lesz, hiszen a fal hőmérséklete csak néhány fokkal kisebb a levegőjénél (nem húz a fal). A benti keletkező pára a falban elnyelődve kellemesebbé teszi a közérzetünket, a fűtési hőmérséklet is csökkenthető néhány fokkal a komfortérzet változása nélkül (1 fok hőmérséklet-csökkentés 5-6% energia megtakarítással jár). A fal szinte állandó hőmérsékleten van, szerkezete igen sokáig nem változik.
A külső hőszigetelést azonban igen gondosan kell felszerelni, hiszen minden rés "hőhidat" alkot, rontva a hőszigetelő rendszer jóságát (mit sem ér a kigombolt bunda a hóviharban). Fontos, hogy tudjuk: a hőszigetelések sem óvnak meg az elfagyástól, csak megnyújtják a kihűlés idejét (semmi sem tökéletes), tehát fűteni ezután is kell, csak sokkal kevesebbet (igaz, hogy nyáron hűteni is kevesebbet kell)!
Ejtsük néhány szót a falazatokról, és a könnyűszerkezetes – nehéz-szerkezetes vitáról. Be kell látni, hogy a különböző építési módok mind-mind más célt szolgáltak, csak mára elfeledtük azokat.
Minden épületnek van hőállandója, ami azt mutatja, hogy a hőmérséklet emelkedés, vagy csökkenés időben mikor jelentkezik a fal hőmérsékletében.
Igen nagy hőtároló kapacitása van a vályogfalnak még nagyobb a döngölt falnak. Az ilyen épületeket akkor célszerű építeni, ha mindig otthon tartózkodik a család.
Nagy értéket mutat a téglafal is, szintén akkor érdemes ebből építkezni, ha a családból valaki mindig otthon tartózkodik. Három műszakos munkahelyek is kialakíthatók ezzel a technológiával. A szellőztetés alkalmával a falak nem hűlnek ki, a levegő gyorsan visszamelegszik.
A könnyűbetonok, habkő-szerű falazóelemeknek már kisebb a hőtároló kapacitásuk, igen jó a hőszigetelésük, jó közérzetet biztosítanak, azoknak való, akik napközben nemigen vannak otthon. Nagyon jól alkalmazható munkahelyek építésénél.
A könnyűszerkezetes épületeknek gyakorlatilag nincs hőkapacitásuk, szellőztetéskor a levegő igen gyorsan lehűl benne, de gyorsan vissza is melegíthető. Kifejezetten a dolgozó családoknak ajánlható, napközben a fűtés visszavehető, hazaérve, vagy előre programozva gyorsan felfűthető. Alkalmasak irodáknak, egy-két műszakos munkahelyeknek.
A passzív házakban a hőmérséklet már a lakók bentlétekor emelkedik, hiszen az ilyen típusú épületeknek igen kicsi fűtési energiára van szükségük.
Az igazi jó ház vékony, költségkímélő erős falazatból és vastag hőszigetelésből áll.
Mi is a vastag?
Osztrák szomszédaink a mi fűtési-energiafelhasználásunknak 32%-ával állítják elő ugyanazt a meleget, mint mi. Ez azért lehetséges, mert ők a falakra 15cm, a födémre 25-30cm vastag hőszigetelést építenek, a nálunk elterjedt 4cm-rel szemben. Könnyű belegondolni: hasonló vastagsággal akár 60%-ot is megtakaríthatunk fűtési költségeinkből.
A teljes lezártság nem okoz penészesedést, hiszen nyílászáróink biztosítanak megfelelő szellőzést. A passzív házak teljesen zárt légterének szellőztetését aktív, hővisszanyerős rendszerekkel biztosítják, ennél a típusnál azonban gondot okozhat a túlfűtés, hiszen akár egy főzés is túl nagy mennyiségű hőt termelhet. A hűtésről gondoskodni pedig megint csak energiát kell felhasználni
Hátra van még a nyílászárók minősége. Igen fontos tényező, hiszen majd egy nagyságrenddel rosszabb a hőszigetelési tulajdonságuk, mint az átlag falaké. Itt jön szóba a tájolás is, délre néző nagyobb ablakok, északra lehetőleg ne is nézzen ablak. A napházak tervezésére manapság már több tervező is vállalkozik.
A hőszigetelő anyagok sokfélék lehetnek, azonban át kell gondolni tartósságukat, páraátersztésüket, mechanikai tulajdonságaikat.
Néhány példa:
- Sztirol habok - nem páraáteresztő, jó hőszigetelő, nem hőállóak, állítólag hazánktól nyugatra már bontják el az efféle rendszereket, mert a falakban szétesnek (remélem csak rémhír), viszont az állatok szívesen széthordják (lakók véleménye), ill. beleköltöznek, tehát az installálás során igen gondosan be kell tartani a technológiai utasítást.
- Üveggyapot: napjainkban már igen finom szerkezetűek, már nemigen szúrnak az elemi szálak, így az állatok szívesen lakják (saját tapasztalat), jó hőszigetelők, nem párazáróak, hőállóak, de nem tűzállóak.
- Kőzetgyapotok: egészen hasonlatosak az üveggyapotokhoz, de az állatok nem lakják (saját tapasztalat), mert szúrnak az elemi szálak. Hőállóságuk igen jó, tűzállóak, sőt már hozzáférhetők a tömörített táblák is, amelyek akár lépésállóak is lehetnek.
- Perlit-félék: háromszor-négyszer rosszabb hőszigetelők a fent említetteknél, 1cm sztirolhab ~ cca. 4cm perlittel, tehát alkalmazási területe igen behatárolt.
Sztirolhabok:
Két változatát különböztetjük meg:
EPS (hungarocell, nikecell) nyílt cellás, polisztirol alapanyagú expandálási eljárással készült hőszigetelő anyag. Jellemző alkalmazási területe:
- padlókban
- falakon (kívül)
- hőhidak szigetelése esetén
- egyenes rétegrendű lapostetőkben
Tulajdonságai:
- Jól terhelhető, stabil hőszigetelő képességű anyag
- Nedvességre, terhelésre nem érzékeny
- Korlátozottan páraáteresztő (általános lakófunkció esetén keletkező páranyomást képes levezetni a rendszer)
- - 80°C-ig alkalmazható
Félreértés, hogy a falakban szétesik és az is hogy nyugatra már bontják. Nyugat-Európában a homlokzati hőszigetelések céljára több mint 30 éve alkalmazott termék, a bontási félreértés abból adódik, hogy ott a korábban 5 cm vastagságú hőszigetelő lemezzel épített rendszereket bontják és 12-15 olykor 25 cm vastagságú ugyancsak EPS anyagú hőszigetelő rendszerekre cserélik. Nyugat-Európában a homlokzati rendszerek 90%-a ma is EPS rendszerekkel készül, köszönhetően a termék kiváló ár/érték arányának.
Másik változata a zárt cellás XPS:
Jellemző alkalmazási területe:
- nagy terhelésű padlókban
- hőhidak szigetelése esetén
- fordított rétegrendű lapostetőkben (zöldtetőkben)
Tulajdonságai:
- jól terhelhető, stabil hőszigetelő képességű anyag
- nedvességre, terhelésre nem érzékeny, vízálló
- nem páraáteresztő
- - 80°C-ig alkalmazható
Szálas hőszigetelő anyagok (üveg és kőzetgyapot):
Mindkettő típus gyártás technológiája sokat javult az elmúlt időszakban. Az elemi szálak finomabbak.
Közös tulajdonságaik:
- ásványi szálakból készülnek
- nedvességre és terhelésre érzékeny termékek
- nagyon jó páraáteresztők
- hőállóak, tűzállóak
- a kőzetgyapot termékekből nagyobb sűrűségű, nagyobb teherbírású hőszigetelő termékek is készíthetőek (lapos tetőkhöz, homlokzati hőszigetelő rendszerekhez)
Üveggyapot:
Jellemző alkalmazási területek:
- magastetők hőszigetelésére, szarufák között és alatt
- szerelt falszerkezetekben, álmennyezetnél
- lépészaj csökkentés
Kőzetgyapot:
Jellemző alkalmazási területek:
- magastetők hőszigetelésére, szarufák között és alatt
- szerelt falszerkezetekben, álmennyezetnél
- lépészaj csökkentés
- lapostetőkben
- homlokzati hőszigetelő rendszerekben
Hőszigetelő anyagok rágcsáló és rovar káraival kapcsolatban:
- alapvetően minden terméket mechanikailag védeni kell a rágcsálóktól és a rovaroktól, mert mindegyiket fajtától függetlenül károsítják e kártevők.
- a tapasztalatok azt mutatják, polisztirol termékekbe nem fészkelnek bele a rágcsálók, míg mindkét típusú szálas szigetelőanyagban előszeretettel fészkelnek, ha tehetik. (nem függ az irritáció mértékétől)
Falszigetelés acéllemezes eljárással
Az acéllemezes szigetelési eljárást téglafalaknál, laza szerkezetű vályog és vert falaknál alkalmazhatjuk.
Az acéllemezes eljárás a fal vízszintes síkjában, falkeresztmetszetnek megfelelően, a hullámosított lemezek egymásra fedésével (1cm-1,5cm) besajtolással történik. A kivitelezés során elzárjuk a talajból származó és a fal keresztmetszetébe átszivárgó nedvesség útját a padlószint alatti magasságban. Az így létrehozott szigetelő réteg feletti fal a nedvesség utánpótlás hiányában TERMÉSZETES úton kiszárad.
Előfordulhat, hogy egy-két esetben a nem megfelelő fuga (megszakad a fuga folytonossága, vagy nincs) akadályozza az acéllemezes eljárást, ebben az esetben, ezen szakaszokat egyéb szigetelési eljárások alkalmazásával lehet leszigetelni.
Öreg épületeknél, ahol más technológia nem alkalmazható (fúrás, fűrészelés, vágás) ez a technológia biztonsággal alkalmazható.
Miért van szükség szigetelésre?
A vizes, nedves falú lakások kellemetlenségeivel, és ezeknek a következményeivel talán kevesen vannak tisztában:
- egészségkárosító hatása van (számos légúti betegséget előidézhet)
- a ház szerkezetének romlását idézheti elő
- folyamatos kellemetlen szagok keletkeznek a dohosság miatt
- esztétikai károsodás (foltos, penészes, lepergő vakolatú fal)
- többletenergiával kell számolni (kb. 10-20%-kal több energia szükséges a lakás kifűtésére)
Az eljárás előnyei:
- gyors, egy átlagos családi ház kb. 1 nap alatt készül el
- a fal természetes úton szárad ki
- az acéllemezes eljárásnak semmilyen egészség károsító hatása nincs
- az eljárás minimális bontással jár (a vakolatot 4-6cm szélesen kell leverni)
- a kivitelezés szemrevételezéssel ellenőrizhető
- falszerkezeti károsodással nem jár
- vert és vályogfalaknál szinte egyedülállóan csak ez az eljárás alkalmazható
- télen-nyáron egyaránt végezhető
Az acéllemez-besajtolásos technika 100%-ban megbízható.
Talajvíz elleni szigetelés
A falszigetelés helye a lábazat és az első sor tégla fugája, melybe speciális szigetelőlemezt préselünk a fal teljes keresztmetszetében.
A meglévő vakolatot 3-6 cm szélességben kell leverni a munkálatokhoz, hogy a fuga síkját látni lehessen. Az elkészített fugába történik az acéllemez besajtolása 20 mm átfedéssel, a falazat teljes szélességében, miáltal a függőleges kapillárisok lezáródnak.
Célja, hogy az alaptest és a fal között megakadályozza a víz felfelé szivárgását a hajszálcsövesség által "felkúszó" víz megjelenését a falban (penészesedés). Ez a hatás függ a szerkezet anyagától, az abban található lyukacskák eloszlásától, átmérőjétől.
Nem elegendő a probléma speciális festékkel vagy bevonattal történő egyszerű elkendőzése abban a reményben, hogy a nedvesség okozta gondok megszűnnek.
Bizonyos építőanyagokban a hajszálcsövesség eredményeként a nedvesség akár 3-4 méter magasságig is feljuthat (pl. porózus kőzetek, rosszul égetett tégla).
A vízszintes falszigetelés a XIX. század végétől előírás minden épület építésénél, a korábban készült épületek falainak vizesedését legtöbbször ennek hiánya okozza.
A besajtolt nagy szilárdságú hullámosított acéllemezek várható élettartama 30 év. Az eljárás csak vízszintes felületek szigetelésére használható. A módszer nagy előnye a hosszú garancián túl a helyszínen végzett munka gyors elvégezhetősége.
